A kórház története

Károlyi Sándor gróf

A kórház története szorosan egybefonódik Újpest történetével. Az "Újpest települést" alapító gróf Károlyi István fia, gróf Károlyi Sándor országos méretű alapítványai mellett igen sokat tett szűkebb pátriájáért. Az egyház, az infrastruktúra és a közegészségügy egyaránt az Ő bőkezű adományainak köszönhette fejlődését.

Legjelentősebb újpesti alapítványa a Károlyi Kórház felépítése és működtetése volt. A saját költségen létesített magánkórház 1893 és 1895 között Ybl Miklós tervei alapján épült. Belgyógyászati, sebészeti és szülészeti ellátást végeztek, célja az uradalom betegeinek és Újpest lakosságának ellátása volt. Az átadástól négy éven keresztül, mint magánkórház működött és a fenntartást is Károlyi Sándor gróf fedezte. 1899-ben a kórház nyilvános jelleget nyert el. Az eredetileg 60 beteg ellátására tervezett épületet 1936-ban emelet ráépítéssel bővítették és az ágyszámot 203-ra növelték. Az épület jelenleg is őrzi eredeti szerkezetét, homlokzatát és vonzó külső megjelenését, jelenleg pedig két belgyógyászati osztály, kardiológia és sebészet működik itt.

Az "Árpád Közkórház", mint Újpesti Gyerekkórház alapult 1905-ben. 1918-ban ezt felnőttek ellátására is alkalmas részekkel egészítették ki. A ma használatos elnevezése 1939-től Árpád Kórház. Itt működött 2007. áprilisig a III.sz. Belgyógyászati Osztályunk, illetve 2012-ig a Budapest és vonzáskörzetét is ellátó Baleseti Sebészeti Osztályunk, melynek feladatkörét 2012. júliusától a Honvéd Kórház vette át. A Központi Laboratórium is ezen a telephelyen kapott helyet és itt épült 1998-ban a korszerű Központi Intenzív Terápiás Osztály. Az osztály bezárások következményeként a telephely 2014. júniusától nem üzemel.

A harmadik kórház megépítéséről Újpest város képviselő testülete 1926-ban döntött. A korábbi évtizedek sorozatos járványai miatt végleges jellegű járványkórház felépítése feltétlenül időszerű volt. A Városi Kórház 1932-ben nyílt meg, a fertőző tífusz, diftéria, tbc osztályokkal. Később a fertőző profil átalakult, majd megszűnt. Általános betegellátás 1936 óta működött a kórház területén 165 ággyal, melyet később 210 ágyra bővítettek. Itt urológiai, neurológiai, rehabilitációs és krónikus osztályok működtek. Az Urológiai Osztály 2007. áprilisi, illetve a Neurológiai Osztály 2012. júliusi megszűnésével a telephely fő profilja végleg a krónikus és rehabilitációs ellátás lett.

A negyedik telephely 1916-17-ben létesült az "Újpesti Szülőház Egyesület" kezdeményezésére Szülőotthon néven 70 ággyal, melyet 1947-re, 104 ágyra bővítettek. Az épületben 2007. áprilisi bezárásáig Szülészet-nőgyógyászati Osztályunk dolgozott, a nélkülözhetetlen szakambulanciáival együtt.

1950-ben a város egy külső megjelenésében ma is modernnek mondható épülettel, a Szakorvosi Rendelőintézettel gazdagodott, mely helyet adott a TBC Gondozó Intézetnek is, igaz a főváros kerületei közül az utolsók között hozták ezt létre, melyben nem csak Újpest, de a környék (Dunakeszi, Fót, Alag) lakosait is ellátták, két műszakban, 6 orvossal. 1962-ben megnyílt az Ernyőképszűrő Állomás, mely évi 50 000 beteg szűrését volt képes elvégezni. Még 1960 és 1970 között is a tbc-s mortalitás 49%-kal tudott csökkenni, csak 1960-ra szűnt meg a tbc-s gyermekhalálozás Újpesten. A Szakorvosi Rendelőintézetben önálló baleseti ambulanciából kifejlődve jött létre 1974-től a Baleseti Sebészeti Szakrendelés.

1923-ban tüdőbeteg gyerekek kezelésére létesült Gyermekrendelő a Jókai utcában. 1947-től teljesedett ki a tevékenysége a többi szakterületre. 2009-től a Járóbeteg Szakrendelőben kapott elhelyezést, mint Gyermek Szakorvosi Rendelő.

2011. októberétől, struktúraváltozás következtében a Görgey utcai Szakrendelő Újpest Önkormányzatának tulajdonába került, intézetünk ettől fogva viseli a Károlyi Sándor Kórház nevet.

A Károlyi Sándor Kórház jelenleg két telephelyen működik, Újpest és Rákospalota fekvőbeteg és Újpest ambuláns betegellátását végzi, az Észak-pesti régió jelentős egészségügyi központja. Feladata ma is az, ami több mint 100 éve az alapításkor is volt, Újpest és Rákospalota lakosságának, valamint az agglomerációban élők korszerű szakmai színvonalon történő ellátása.